Statement

I received my diploma in 2001 from the Painting Faculty of the Hungarian University of Fine Arts. “I am exploring new worlds in the field of painting. Although I am working with non-objectivity, this does not mean that I am not interested in reality. I am searching the hidden side of nature and reality for the flow of densely woven waves within the elements of earth, fire, water and air. At first sight, my paintings could be viewed as single cells, organisms, or biological building blocks – a microscopic world locked in a Petri dish. My intention is to show the intensity of close, pulsating powers. Based on my visual experience, I create new worlds through my own visual system. I am interested in observing changes, while wandering through biomorphic and space imagination. As I paint, I create a balance between the planned and the improvised. The forms in the painting open a world to the imagination of the viewer. There is an airy opacity to the form, a moment of suspense and glowing colours that the gaze can sink into. After much experimentation, I hit upon the lacquer technique, which I feel provides the best means of visualising the effect I am seeking.”

Read CV

Review

Romvári Márton kiállítás Resident Art, 2016. 05. 26. Gyerekkoromban szerettem játszani az itatós papírral. Vízfestékbe mártottam az ecsetet, hozzáérintettem a papírlaphoz, és néztem, ahogy az ecset szőréről a színes lé a lap felületén szétúszik, és addig szalad, amíg fel nem emelem onnan, majd egy másik színbe mártva a lap egy másik pontjához hozzá nem érintem. Pacákat csináltam így, többet egymás után, míg lassan annyi paca lett a papíron, hogy elkezdtek egymásba folyni az alakzatok. Egyszer aztán kész lett a mű: paca paca hátán, néhol kis szünetekkel, amik közül kiviláglott az itatós papír eredeti színe. Véletlenül sem jutna eszembe Romvári Márton műveit gyerekkori pacáimhoz mérni. Mégis, be kell vallanom, amennyire fel tudom idézni ezt a játszadozást, jó volt nézni munkám eredményét, a festékfoltokat a lapon. Addig tudtam bambulni őket, amíg egyszercsak kikapcsoltak a gondoltataim, és a színek életre keltek: lebegő felhők, virágok, furcsa alakzatok, vagy bármi más megjelent, amit a fantáziám megalkotott. Mintha a tudatos énem szűnt volna meg létezni, egyben a belső világom, a képzeletem támadt volna fel, és egy másik világot hozott volna létre.

Read more